Sterilitásvizsgálat

Gyógyszeripari sterilitási vizsgálati módszerek

A gyógyszeripari termékek szabvány szerinti sterilitási vizsgálatát az USP <71>, a Ph. Eur. 2.6.1 és a JP <4.06> szabályozza, amelyek előírják, hogy a mintákat két különálló táptalajon, 14 napos inkubációs időszak alatt kell tenyészteni. A mikroorganizmusok átfogó lefedettségének biztosítása érdekében két tenyésztőközeget használnak: a folyékony tioglikolát-tenyésztőközeget (FTM) az anaerob és aerob baktériumok számára (32,5 °C-on inkubálva), valamint a szójabab-kazein-emésztő tápközeget (SCDM), más néven triptikáz-szója-húslevest (TSB) az aerob baktériumok és gombák számára (22,5 °C-on inkubálva). Az inkubáció után észlelt bármilyen zavarosság potenciális mikrobiális szennyeződésre utal, és azt ki kell vizsgálni.

Két, a gyógyszerkönyvekben szereplő módszert ismernek el: a membránszűrést és a közvetlen beoltást. A módszer kiválasztása a termék jellegétől, csomagolási formájától és fizikai-kémiai tulajdonságaitól függ. Amennyiben a termék jellege megengedi, a membránszűrés az előnyben részesítendő módszer – amint azt az USP <71>, a Ph. Eur. 2.6.1 és a JP <4.06> is előírja –, mivel ez a módszer nagyobb érzékenységgel rendelkezik és képes eltávolítani a gátló anyagokat. A közvetlen beoltás továbbra is alkalmazható olyan esetekben, amikor a szűrés nem kivitelezhető.

Bár a 14 napos inkubációs időszak továbbra is a gyógyszerkönyvi szabvány, az ATP-biolumineszcencia-technológián alapuló gyors mikrobiológiai módszereket (RMM-ek) a szabályozó hatóságok egyre inkább elfogadják a rövid eltarthatóságú termékek, beleértve a sejt- és génterápiákat is, esetében. Az új USP <73> fejezet – „ATP-biolumineszcencián alapuló mikrobiológiai módszerek a rövid eltarthatóságú termékekben előforduló szennyeződések kimutatására” – egyértelmű szabályozási keretet biztosít az RMM-ek bevezetéséhez, valamint e technológia validálásához és alkalmazásához, 2025. augusztusától hatályba lépve.

A választott módszertől függetlenül az adatintegritási követelmények egyformán vonatkoznak minden sterilitási vizsgálati munkafolyamatra: minden vizsgálati adatnak teljes mértékben nyomon követhetőnek, auditálásra késznek és az ALCOA++, a 21 CFR 11. rész, valamint az EU 11. melléklet előírásainak megfelelőnek kell lennie – a minta átvételétől a végső eredmény rögzítéséig.

Membránszűréses sterilitási vizsgálat

A membránszűrés az USP <71>, a Ph. Eur. 2.6.1 és a JP <4.06> szerint a szűrhető gyógyszeripari termékek esetében előírt, elsődlegesen alkalmazandó vizsgálati módszer. A mintát egy 0,45 µm-es membránszűrőn vezetik át, ahol a mikroorganizmusok visszamaradnak, majd azokat megfelelő táptalajon tenyésztik.

Ez a módszer a közvetlen beoltással szemben a következő főbb előnyökkel jár:

• Nagyobb érzékenység — a teljes mintát vagy egy összetett mintát egyetlen membránon szűrik át
• Gátlóanyagok eltávolítása — az antimikrobiális vegyületek, például az antibiotikumok vagy a tartósítószerek az inkubáció előtt kiöblíthetők, így megelőzhetőek a hamis negatív eredmények
• Zárt rendszerű védelem — a modern, zárt rendszerű szűrőberendezések biztosítják, hogy a termék a vizsgálat során soha ne kerüljön kapcsolatba a környezettel, ami jelentősen csökkenti az idegen szennyeződés és az érvénytelen vizsgálati eredmények kockázatát

A zárt rendszerű, egyszer használatos membránszűrő eszközök alkalmazása a GMP-nek megfelelő sterilitási vizsgálati környezetekben – mind a lamináris áramlású szellőzőburkolatokban, mind az izolátorokban – bevált gyakorlatnak számít.

Gyors mikrobiológiai módszerek (RMM) a sterilitás vizsgálatához

Ahogy a szabályozási keretek az innovációhoz igazodva fejlődnek, a gyors mikrobiológiai módszerek (RMM-ek) egyre inkább elismertté válnak a hagyományos, gyógyszerkönyvi sterilitási vizsgálatok tudományosan validált alternatíváiként. Az RMM-ek különösen fontosak a rövid eltarthatósági idejű termékek – például a sejt- és génterápiák, a radiofarmakonok és a rövid élettartamú biológiai készítmények – esetében, ahol a 14 napos inkubációs időszak összeegyeztethetetlen a termék forgalomba hozatalának határidejével vagy a betegek kezelési ütemtervével.

A legelterjedtebb RMM-technológiák közül az ATP-biolumineszcencia a biolumineszcens reagenssel való reakciót követően az életképes mikroorganizmusok által kibocsátott fényt érzékeli, lehetővé téve a szennyeződés gyors, érzékeny és mennyiségi kimutatását. A hagyományos, inkubáción alapuló módszerekkel ellentétben az ATP-biolumineszcencia a szubjektív, vizuális zavarosság-értékelést mennyiségi, műszeres méréssel váltja fel, lehetővé téve a korábbi és jobban reprodukálható eredmények értelmezését.

Az USP <73> – „ATP-biolumineszcencián alapuló mikrobiológiai módszerek a rövid élettartamú termékek szennyeződésének kimutatására” – 2025. augusztusától hatályba lépő bevezetése jelentős szabályozási mérföldkövet jelent, amely a laboratóriumok számára egyértelmű gyógyszerkönyvi keretrendszert biztosít az RMM-alapú sterilitási vizsgálatok bevezetéséhez és validálásához. Ezt kiegészíti az USP <1071>, amely szélesebb körű iránymutatást nyújt a gyors mikrobiológiai módszerek bevezetéséről és validálásáról.

Az RMM-ek nemcsak a végtermék sterilitási vizsgálatára alkalmasak, hanem a gyártási munkafolyamat egészén átnyúló, folyamat közbeni mikrobiális terhelés-monitorozásra is, így a laboratóriumok számára sokoldalú és előírásoknak megfelelő megoldást kínálnak számos minőség-ellenőrzési alkalmazáshoz.

A Milliflex® Rapid System 2.0 teljes mértékben megfelel az USP <73> követelményeinek, és lehetővé teszi laboratóriumának, hogy validált, előírásoknak megfelelő, RMM-alapú sterilitási vizsgálati munkafolyamatot vezessen be – az eredmények 5 napon belül vagy annál rövidebb idő alatt állnak rendelkezésre.

Adatintegritás és adatkezelés a sterilitási vizsgálatok során

A sterilitási vizsgálati eredmények megbízhatósága a mögöttük álló adatok megbízhatóságától függ – és a világszerte működő szabályozó hatóságok az adatintegritást helyezik a GMP mikrobiológiai előírások betartásának középpontjába. A módszertanon túl ugyanolyan fontosságot tulajdonítanak annak is, hogy a sterilitási vizsgálati adatok hogyan kerülnek előállításra, rögzítésre és karbantartásra a vizsgálat teljes életciklusa során. A szabályozó hatóságok, köztük az FDA, az EMA és a PMDA, előírják, hogy minden laboratóriumi adatnak meg kell felelnie az ALCOA++ elveknek: az adatoknak nyomon követhetőnek, olvashatónak, időszerűnek, eredetinek és pontosnak kell lenniük, emellett teljes körűségre, következetességre és elérhetőségre is vonatkoznak további elvárások.

Az Egyesült Államokban a 21 CFR 11. rész határozza meg az elektronikus nyilvántartásokra és az elektronikus aláírásokra vonatkozó követelményeket, így a digitális dokumentációt jogilag egyenértékűvé téve a papír alapú nyilvántartásokkal. Európában az EU 11. melléklete hasonló elvárásokat támaszt a GMP-környezetben működő számítógépes rendszerekkel szemben. Ezek a szabályozások együttesen egyértelmű keretrendszert határoznak meg a minőség-ellenőrzési laboratóriumi adatok – beleértve a sterilitási vizsgálatokat is – adatintegritására vonatkozóan: a valós idejű adatgyűjtést, az automatikus ellenőrzési nyomvonal generálását és a teljes, végpontok közötti digitális nyomonkövethetőséget – a kezelő azonosításától és a műszeradatoktól kezdve a mintákra vonatkozó információkon át a végső eredményekig – a szabályozó hatóságok egyre inkább elvárják a GMP-ellenőrzések során, és ezeket az iparág legjobb gyakorlatának tekintik. Az M-Trace® szoftver és mobilalkalmazás segít laboratóriumának megfelelni ezeknek a szabályozási elvárásoknak.